Kátyúk ásítoznak minden úton. Mit csináljunk, ha kátyúba hajtunk és megsérül az autónk? Ki a felelős? Ki ad kártérítést? Kinek kell szólnunk? Összeállításunkban igyekszünk minden gyakorlati tudnivalót összeszedni kátyú-ügyben.
A legfrissebb statisztikáink alapján országosan több mint 58 ezer betömetlen kátyút tartunk nyilván. Az elmúlt egy hét alatt csaknem 15 ezerrel nőtt a betömetlen kátyúk száma a kedvezőtlen időjárás miatt – tudtuk meg Légrádi Veronikától, a Magyar Közút Kht. szóvivőjétől. A 77 üzemmérnökségen télen legalább egy brigád végez kátyúzási munkákat előzetes ütemterv alapján. A társaság télen úgynevezett hideg kátyúzást alkalmaz, ami csak átmeneti megoldás, kevésbé tartós, mint a meleg aszfalttal történő kátyúzás. A kátyúk maradandó megszüntetésére csak a kedvező időjárás beálltával lesz mód, a szokásos útállapot május végére állítható helyre. A balesetveszélyes kátyúkat ugyanakkor az észlelésük után a lehető leghamarabb kijavítják. Az elmúlt egy évben csaknem 600 ezer kátyút szüntettek meg.
A szóvivő szerint az idei kátyúhelyzet hasonló az elmúlt évhez. A tavalyi év azonos időszakában 50 ezer betömetlen kátyút regisztráltunk, a mostani 58 ezerhez képest. Az utóbbi hetek időjárása rendkívüli módon kedvezett az utak kátyúsodásának. A csapadékos időjárás, a nappali fölmelegedés és éjszakai fagy rendkívüli módon megrongálta az utak állapotát.
Mit kell tennünk, ha kátyút látunk?
A Magyar Közút Kht. Út-vonal néven általános útügyi ügyfélszolgálati vonalat működtet, melyet a 06-40-18-88-66-os számon lehet elérni. (Figyelem: a régi, a dr Kóka János idején nagy reklámmal bevezetett szám már nem él!) Ezen a vonalon bejelenthetnek minden, az országos közúthálózaton tapasztalt, a közlekedést nehezítő eseményt, jelenséget. A társaság arra kéri az autósokat, hogy minden úthibát jelentsenek be, mert ezzel elősegítik a gyorsabb hibaelhárítást. Hozzáteszem, ők is csak a Közútkezelőhöz továbbítják a panaszt, nyomást nem tudnak gyakorolni a gyorsabb javítás érdekében.
| Ha kátyú miatt sérül az autó, kártérítés igényelhet? |
Mit kell tennünk, ha kátyúba hajtunk és megsérül az autónk?
Amennyiben a Közútkezelő által kezelt 30 ezer kilométeres közúthálózaton (nem tartoznak ide az önkormányzati és fővárosi utakat, valamint az autópályákat) kátyútól vagy más úthibából adódóan megrongálódott a gépjármű, kártérítés igényelhető. Kátyú okozta kárigényt a Magyar Közút Kht. illetékes megyei igazgatóságán lehet bejelenteni (elérhetőségek a www.kozut.hu weboldal Telefonkönyv menüpontjában), ahol nyilvántartásba veszik a káreseményt, egyúttal kitöltenek egy kátyúkár-bejelentőlapot (az űrlap letölthető a weboldalukról). A bejelentést személyesen vagy e-mailen is megtehetik a társaságnál. A káreset bejelentése után az illetékes üzemmérnökség megvizsgálja az ügyet, jogosságának megállapításakor a Magyar Közút Kht. biztosítási partnere veszi át az ügyintézést.
Itt jegyezzük meg, hogy az űrlap nem alkalmas számítógépes kitöltésre. Ha beírjuk például a nevünket, akkor szétkuszálódnak az alsóbb sorok. De a szándék legalább dicsérendő. Az űrlapon szerepel egy biztosítási tanácsadó száma is. Mondanom sem kell, a telefont nem veszik fel, és nem hívnak vissza!
| Fékezzünk, ameddig csak lehetséges, igyekezzünk minél kisebb tempóval belehajtani a kátyúba. De mindenképpen engedjük fel a féket, közvetlenül mielőtt a kerék a gödörhöz érne |
Vezetéstechnikai tanácsok
Ismerős helyzet lehet sokunk számára: látjuk, hogy közeledünk egy méretes kátyúhoz, de a szembeforgalom és az útpadka állapota miatt szóba se jöhet a gödör kikerülése. Mit tehetünk a károk minimalizálása érdekében, ha egyszer kénytelenek vagyunk belehajtani a gödörbe?
„Fékezzünk, ameddig csak lehetséges, igyekezzünk minél kisebb tempóval belehajtani a kátyúba. De mindenképpen engedjük fel a féket, közvetlenül mielőtt a kerék a gödörhöz érne” – fejtegette lapunk kérdésére Ifj. Tóth János hétszeres magyar ralibajnok. A féket azért kell felengednünk, mert ha nem gördül a kerék, akkor az ütés erejének jóval nagyobb részét veszi át a futómű, és a károk is nagyobbak lesznek. Engedjük tehát gördülni a kereket, inkább az károsodjon, és bízzunk abban, hogy a gumik elnyelik az ütést. Még jobb, ha van annyi lélekjelenlétünk, hogy a kátyú előtt a fékezést gázadással váltjuk fel. Így ugyanis a lassításkor összenyomódott rugók kissé kinyúlnak, és így jobban nyelik el az energiát.
Fontos, hogy álljunk meg a zökkenés után, és győződjünk meg, nem kaptunk-e defektet, vagy nem árulkodik-e a gumi oldalán egy apróbb-nagyobb dudor arról, hogy elszakadt a szál az abroncsban. Ez ugyanis könnyen durrdefekthez vezethet.
| Még a baj bekövetkezése előtt győződjünk meg róla, hogy van-e a kocsiban emelő és kerékkulcs |
Szerelési tanácsok
Ne érjen váratlanul a defekt! – tanácsolja az autószerelő. Eszéki István szerint időben, még a baj bekövetkezése előtt győződjünk meg róla, hogy van-e a kocsiban emelő és kerékkulcs. Nagyban megkönnyíti a dolgunkat, ha megfelelő szerszámokkal dolgozunk. Nem árt tudni: sok autóhoz olyan eszközöket ad csak a gyártó, amelyek igencsak korlátozottan alkalmasak munkavégzésre. Gyakori, hogy eltörik, elhajlik a kerékkulcs, vagy a gyenge anyag eldeformálódik a csavaron. Inkább vegyünk időben használható, könnyen kezelhető és erős szerszámokat – később hálásak leszünk magunknak az előrelátásért. Persze, az sem árt, ha látjuk is, mit csinálunk. Legyen hát nálunk zseblámpa, vagy szivargyújtóról működő stekklámpa, különben éjszaka nagyon nehéz lesz végrehajtani a kerékcserét. Időnként azt sem árt ellenőrizni, hogy van-e elegendő nyomás a pótkerékben. Fontos az is, hogy legyen pumpánk. Sok esetben ugyanis a kátyú miatt csak elszökik a levegő a gumiból, de az nem szakad ki, elegendő lenne csupán felpumpálni. „Elég bosszantó, ha valaki azért kénytelen kereket cserélni, mert pumpája nincs, csak emelője, pótkereke meg csavarkulcsa” – fogalmazott a szerelő. Jó, még ha van nálunk egy deszkadarab, amit puha talajon az emelő alá helyezhetünk.
Az elakadásjelző háromszög is fontos. Nem megyünk ugyanis sokra olyan szerkezettel, amely a legkisebb szellőre is felborul. Az autó alapfelszerelését képző háromszögek általában szintén nem a minőségükről híresek. Ezért a szerelő szerint nem árt ebből is időben beszereznünk egy megfelelő minőségűt. Kapható olyan is, amely nem csak fényvisszaverő, hanem világít is. Ne spóroljunk rajta, hiszen életet menthet!
| A gépjárművet lakóterületen kívül elakadásjelző háromszöggel meg kell jelölni. Lakott területen belül a vészvillogó használata is elegendő |
Csak biztonságban!
A KRESZ talán szabályozza, talán nem, hogy mi a teendő kátyúba hajtás esetén – fogalmazott lapunk kérdésére Jámbor István rendőr alezredes, az ORFK közlekedésrendészeti osztályának vezetője. Kátyúkról ugyanis nincs szó a szabályokban, balesetek esetében világos a teendő: a gépjárművet lakóterületen kívül elakadásjelző háromszöggel meg kell jelölni. Lakott területen belül a vészvillogó használata is elegendő.
„Kátyúk okozta sérülések esetén kettős problémával kell szembenéznünk. Egyrészt a gépjárművet úgy kell elhelyezni, hogy ne váljon balesetveszélyessé a veszteglésünk. Másrészt arra is törekednünk kell, hogy a balesetveszélyre felhívjuk a többi autós figyelmét” – fejtette ki a szakember, felívva a figyelmet arra, hogy ha módunk és lehetőségünk van rá, jelöljük meg valahogy a gödröt. Például helyezzünk el előtte egy elakadásjelző háromszöget. De akár az autót is otthagyhatjuk jelzésként – persze, csak akkor, ha ez nem okoz újabb balesetveszélyt. Összességében a vezetőre van bízva, hogyan jár el, az ilyen esetekre vonatkozó (és minden esetre nyilván ki sem dolgozható) szabályok hiányában nekünk kell a legjobb belátásunk szerint eljárni. Éjszaka, lakott területen kívül ne feledjük felvenni a láthatósági mellényt. Ami egyébként nappal is hasznos lehet. Fontos az is, hogy ne a csomagtartóban, hanem az utastérben tároljuk ezt a fontos biztonsági tartozékot, hogy ne kelljen egy forgalmas úton e nélkül kiszállnunk a kocsiból.
Az alezredes kérdésünkre válaszolva elmondta: ha olyan gödör okoz sérülést autónkban, amelyet minden bizonnyal az időjárás okozott, nem szükséges rendőrt hívni. Elegendő lefotózni a kocsit és a gödröt. Ugyanakkor indokolt bejelenteni a rendőrségen a gödör okozta sérülést, ha a szóban forgó gödör mesterséges eredetű – tehát például egy jelöletlen útfelújítás része. Ilyenkor ugyanis vizsgálható a károkozó személye és felelőssége. Minden esetben jelenteni kell azonban a kátyút, ha az balesetveszélyes.
A peres gumi sérülékenyebb
Szép ugyan a nagy alufelnire szerelt peres gumi, de rendkívül sérülékeny – hívta fel a figyelmünket egy gumis szakember. Ezért érdemes télire lemezfelnin tartott, ballonos gumit használni. Egy 65-ös abroncs ugyanis sokkal jobban viseli az ütődéseket, mint egy 45-ös. És a szép alufelniért is kár lenne, ha eldeformálódna a gödör miatt.
Forrás: autovalaszto.hu
Szólj hozzá: